„Az ember mindent tud, ha befelé hallgat.”
Állítólag nem ez a legjobb könyv Szabó Magdától, ugyanakkor elmondható, hogy a legkülönlegesebb. Hosszú évtizedekig porosodott a történet, míg ráakadtak. Amiért bekerült az ajánlások közé, az azért van, mert nosztalgikus hangvételével visszarepít minket a második világháború előtti időszakba, a mindennapi hétköznapi életeket bemutatva. És miközben olvassuk a könyvet, olyan, mintha egy kicsit a nagyszüleink, dédszüleink életét hozná közelebb a könyv. Ami pedig plusz érzést keltett az olvasása közben, hogy a könyvet olvasva az lehet az érzésünk, nemcsak most van felgyorsulva a világ, akkor is volt bizony pörgés, csak nem lehetett megosztani közösségi oldalakon. 🙂